Alapvető angol szókincs: az első szavak, amelyekkel elindulsz

Angol, Utazás

Képzeld el, hogy egy londoni reggelen lépsz ki a szállásod ajtaján. A sarki pékségben valaki rád köszön: Good morning! Vennél egy kávét, aztán vonatjegyet, délben ebédelnél, este pedig szeretnéd megtalálni a visszautat. Egyetlen napon belül tucatnyi helyzet, és mindegyikhez csak néhány szó kell. A kezdő angol nem hosszú szólistákkal indul, hanem ezekkel az apró, újra és újra visszatérő kifejezésekkel.

Az alapszókincs az a néhány tucat szó és fordulat, amely nélkül egy nap sem telik el. Ezekkel eligazodsz a hétköznapi helyzetekben, elindíthatsz egy egyszerű beszélgetést, és megérted a válasz lényegét. Ráadásul magabiztosságot adnak: aki ezeket a szavakat biztosan tudja, az bátrabban szólal meg, és bátrabban kérdez rá arra, amit még nem ért.

A nap köszönéssel kezdődik. A hello mindenhol működik, a good morning reggel, a good afternoon délután, a good evening este szól. Rögtön utána jön a How are you?, amelyre az angolok többnyire rövid, udvarias választ várnak, például Fine, thanks. And you? A búcsú goodbye, lazábban bye, a thank you pedig mindenhol nyitja az ajtókat.

Az időhöz tartozó szavak mindennaposak. A számokat egytől tízig érdemes gyorsan megtanulni, mert ezekkel jegyet, időpontot, árat is megértesz. Ha az időt kérdeznéd, a mondat így szól: What time is it? A napokat is jó ismerni, Monday, Tuesday és a többi, valamint a today és a tomorrow, vagyis a ma és a holnap. A napszakok, a morning, az afternoon és az evening, a köszönésekből már ismerősek.

Vásárláskor két mondat elvisz nagyon messzire: How much is this?, vagyis mennyibe kerül ez, és I would like…, azaz szeretnék valamit. A pénztárnál gyakran elhangzik a kérdés: Cash or card? Készpénz vagy kártya? A receipt a blokk, a change a visszajáró, és ha jól figyelsz, ez utóbbi az aprópénzt is jelentheti.

Utazás közben az útbaigazítás a legfontosabb. A Where is the station? mondatban az állomás helyére bármit behelyettesíthetsz: museum, hotel, bus stop. A válaszban három szóra figyelj: left, right, straight on, vagyis balra, jobbra, egyenesen. A ticket a jegy, a map a térkép, a bus, a train és a plane pedig önmagáért beszél.

Az étteremben először az étlapot, a menu-t kéred. Víz, kávé, tea: water, coffee, tea. Ha éhes vagy, azt mondod: I’m hungry. Ha ízlett az étel, a delicious szóval dicsérheted, a végén pedig a számlát kéred. Amerikában a Check, please, Nagy-Britanniában inkább a The bill, please a megszokott.

„A kezdő angol nem hosszú szólistákkal indul, hanem apró, újra és újra visszatérő kifejezésekkel.”

Az igék közül öt különösen sokat dolgozik: a be (lenni), a have (birtokolni, valamije van), a go (menni), a do (csinálni) és a say (mondani). Ezek szinte minden második mondatban felbukkannak, és a legtöbb rendhagyóan ragozódik, ezért érdemes velük korán barátságot kötni. Az I am, you are, I have, I go alakokból már rengeteg mondat kirakható: I am tired, I have a ticket, I go to work. Egyszerűek, mégis egy egész délelőttöt el lehet velük beszélgetni.

A szavakat szókártyákon érdemes rögzíteni, és napi rendszerességgel átnézni őket, összekeverve, hogy ne a sorrendre emlékezz. Minden új szóval alkoss egy egyszerű mondatot a saját életedről. Hallgass angol nyelvű hanganyagokat, hogy a kiejtés is a füledbe kerüljön, és időnként térj vissza a régebben tanult szavakhoz is, mert az ismétlés tartja őket életben. A nyelvtanuló alkalmazások jó kiegészítők lehetnek, de a kimondott mondatot nem pótolják.

A londoni reggel így már nem ijesztő. A pékségben visszaköszönsz, megveszed a jegyed, rendelsz, fizetsz, és este megkérdezed az utat hazafelé. Néhány tucat szó, és egy egész nap a tiéd.