Gyakorlatok a memória fejlesztéséhez: negyedóra naponta az emlékezetnek

Memória, Nyelvtanulás

Van egy pillanat, amit mindenki ismer: a kulcs a kezedben van, az ajtó előtt állsz, és hirtelen nem tudod, bezártad-e a gázt. Nem a feledékenység ijesztő ilyenkor, hanem az érzés, hogy a fejed egy másodpercre nem volt ott, ahol a kezed. Az emlékezet ugyanis nem egy fiók, amibe a dolgok maguktól bekerülnek. Inkább egy kert, amely attól marad rendben, hogy naponta foglalkozik vele valaki. A jó hír az, hogy ehhez nem kell különleges tehetség, csak néhány egyszerű gyakorlat, és egy kis türelem.

Az edzett emlékezet a hétköznapokban is érezhető. Gyorsabban megjegyzed a neveket, a számokat, a teendőket, és ritkábban kell visszafordulnod az előszobából. A tanulásban pedig egyenesen alapfeltétel: egy új nyelv szavai, egy vizsga anyaga, egy prezentáció váza mind azon múlik, mennyire tudsz rendet tenni a fejedben. A rendszeres szellemi munka ráadásul hosszú távon is segít frissen tartani a gondolkodást.

Kezdd egy üres lappal. A gondolattérkép lényege, hogy a témát a lap közepére írod, és onnan ágaztatod szét a hozzá tartozó fogalmakat, mint egy fa gyökereit. Használj színeket, rajzolj apró ábrákat, és minden ágra csak egy-egy kulcsszót írj, ne mondatokat. A szem így nem sorokat olvas, hanem egy képet lát, és a kép sokkal tovább megmarad, mint a bekezdés. Aki egyszer megrajzolta egy fejezet térképét, az a dolgozat közben gyakran szó szerint maga előtt látja.

A szókártya régi eszköz, és éppen azért maradt meg, mert működik. Az egyik oldalára egy szót vagy kifejezést írsz, a másikra a jelentését, aztán rövid, rendszeres alkalmakkal átlapozod őket. Amit már biztosan tudsz, azt félreteszed, amit nem, azt a pakli elejére rakod. Nyelvtanulásnál ez különösen hálás módszer, mert a szavak kis adagokban, újra és újra kerülnek eléd, és az ismétlés lassan rögzíti őket.

A harmadik eszköz a társítás. Az agy a puszta adatot nehezen tartja meg, a képet és a történetet viszont szívesen. Ha azt kell megjegyezned, hogy alma, ne csak mondd ki magadban: képzeld el, ahogy a piros, hűvös gyümölcs a tenyeredben fekszik, érezd a súlyát, halld a harapás roppanását. Minél élénkebb és furcsább a kép, annál biztosabban előkerül, amikor szükséged van rá.

„Az emlékezet nem fiók, amibe a dolgok maguktól bekerülnek, hanem kert, amely attól marad rendben, hogy naponta foglalkozik vele valaki.”

Vannak gyakorlatok, amelyek első ránézésre játéknak tűnnek, pedig a figyelem pontosságát edzik. A nyelvtörő ilyen. Mondd ki lassan, aztán egyre gyorsabban: Mit sütsz, kis szűcs? Sós húst sütsz, kis szűcs? Ahhoz, hogy ne botolj meg benne, egyszerre kell emlékezned a sorrendre és figyelned a hangokra. Ez a kettős terhelés az, ami fejleszt.

A számsorok hasonló elven működnek. Kérj meg valakit, hogy mondjon egy háromjegyű számsort, és ismételd vissza. Ha megy, jöhet az öt, aztán a hét számjegy, és így tovább. Hamar észreveszed, hogy a hosszabb sorokat ösztönösen csoportokra bontod, ahogy egy telefonszámot is. Ez a csoportosítás maga a memória egyik legfontosabb fogása, és a számokon túl is használható: szavak listájánál, bevásárlásnál, egy beszéd pontjainál.

A csend is edzés. Néhány perc nyugodt ülés, a légzésre figyelve, segít lecsendesíteni a nap zaját, és a feszültség oldódásával a figyelem is könnyebben összpontosul. Nem kell hozzá semmilyen eszköz, csak egy szék és tíz perc, amikor senki nem keres.

Az este egy füzettel is véget érhet. A naplóírás talán a legcsendesebb memóriagyakorlat: leírod, mi történt veled, mit tanultál, mi jutott eszedbe. Ehhez vissza kell idézned a napot, sorrendbe kell tenned az eseményeket, és ki kell választanod, mi volt fontos. Egy hét után visszalapozva meglepően sok minden újra előjön, amit már elfelejtettnek hittél.

Ezek a gyakorlatok akkor hatnak igazán, ha beépülnek a hétköznapokba. Néhány egyszerű szokás segít ebben:

• I.Szánj rá napi 15-20 percet, mindig nagyjából ugyanabban az időben, hogy megszokássá váljon.
• II.Váltogasd a módszereket, mert a változatosság frissen tartja a figyelmet, és nem hagyja elunni a gyakorlást.
• III.Vonj be másokat is: a párosító kártyajáték vagy a számsorok visszamondása családdal, barátokkal sokkal jobb szórakozás.
• IV.Jegyezd fel az eredményeidet, például hány számjegyet tudtál visszamondani, vagy hány fordításból lett meg minden pár.

Ez az utolsó pont a legfontosabb. A fejlődés lassú, és napról napra alig látszik, de egy füzetben vezetett néhány szám hetek múltán megmutatja, amit az érzés nem. Ismételd át rendszeresen, amit tanultál, adj magadnak rövid emlékezeti feladatokat, és figyeld, hogyan nő a sor, amit hibátlanul visszamondasz. A kert így lassan rendbe jön. Egy reggel pedig azt veszed észre, hogy az ajtó előtt állva már tudod, hogy a gáz el van zárva.

A cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti az orvosi tanácsot.