Memóriafejlesztés tanulási nehézségek esetén: türelmes módszerek, kis lépésekben

Memória

Egy konyhaasztal, rajta nyitott füzet, mellette egy kihűlt bögre tea. Aki ott ül, már harmadszor olvassa el ugyanazt a bekezdést, és harmadszor csúszik ki a fejéből, mire a lap aljára ér. Nem lustaság ez, és nem is butaság. Vannak, akiknek az információ feldolgozása, megtartása és előhívása több energiát kíván, mint másoknak. Nekik nem az a jó tanács, hogy próbálkozzanak keményebben, hanem az, hogy próbálkozzanak másképp.

A memóriafejlesztés tanulási nehézségek esetén nem csodamódszer, hanem támasz. Olyan eszközök összessége, amelyek megkönnyítik az emlékezet dolgát, és ezzel csökkentik azt a frusztrációt, amely sokszor nagyobb akadály, mint maga a tananyag. Ahol kevesebb a kudarc, ott több a kedv, és ahol több a kedv, ott a fejlődés is elindul.

Az első eszköz a rendszeres ismétlés. Az emlékezet a többször visszahozott információt tartja meg hosszabb távon, ezért egy anyagot nem egyszer kell alaposan megtanulni, hanem többször, rövid időre elővenni. Ma, holnap, aztán néhány nap múlva. Minden visszatérés egy kicsit mélyebbre vési.

A második a több érzékszerv bevonása. Amit csak olvasol, az egyetlen úton jut be. Amit olvasol, hangosan kimondasz, lerajzolsz és színnel jelölsz, az négy úton. Használj színes jegyzeteket, készíts egyszerű rajzokat, mondd fel a tanultakat a telefonodra, és hallgasd vissza séta közben. Ami az egyik csatornán elakad, az a másikon még átjuthat.

A harmadik a kapcsolatépítés. Az új információ akkor talál helyet, ha van mihez kapcsolódnia. Mielőtt egy új témába kezdesz, kérdezd meg magadtól: mit tudok már erről? Mihez hasonlít? Az új tudás így nem egy üres polcra kerül, hanem egy már ismerős sor végére.

Ez a három eszköz jól megfér egymás mellett. Egy új idegen szót például kimondhatsz hangosan, lerajzolhatsz mellé egy apró képet, és hozzákötheted egy magyar szóhoz, amelyre hasonlít. Aztán másnap, a buszon, csukott szemmel előhívod. Egyetlen szó, négy kapaszkodó: hang, kép, kapcsolat és ismétlés. Ha egyik nem is tart, a többi még megfogja.

„Nem az a jó tanács, hogy próbálkozz keményebben, hanem az, hogy próbálkozz másképp.”

A gondolattérkép a szétszórt információt képpé rendezi. A lap közepére kerül a fő téma, belőle ágaznak ki az altémák, azokból a részletek. Az összefüggések így láthatóvá válnak, és a szem egy pillantással átfogja azt, amit egy hosszú szövegből nehéz lenne kibogozni. Nem kell szépnek lennie: egy gyors, kusza, de a saját kezeddel rajzolt térkép többet segít, mint egy tökéletes nyomtatott ábra.

Fontos a tanulás ritmusa is. A rövid, jól tagolt egységek, közöttük pihenővel, sokkal kíméletesebbek a figyelemhez, mint a hosszú, egyhuzamban végigült órák. Húsz-huszonöt perc munka, néhány perc szünet, aztán újra. A szünetben állj fel, nézz ki az ablakon, igyál egy pohár vizet.

A régi, jól bevált emlékeztetők is ide tartoznak. Egy kezdőbetűkből alkotott szó, egy rím, egy kis történet sokszor tovább megmarad, mint maga a tananyag, és kulcsként nyitja ki azt. Ugyanígy segít, ha a tanultakat használod: gyakorlati feladatot oldasz meg vele, vagy elmagyarázod valakinek. Amit tanítani tudsz, azt már érted, és amit értesz, az könnyebben megmarad.

Végül a nyugalom. A feszültség rontja a figyelmet és az emlékezetet, ezért érdemes a tanulás elé néhány perc lecsendesedést tenni. Néhány mély, lassú lélegzet, egy rövid csendes perc sokat segíthet abban, hogy a fej készen álljon arra, ami jön. Ha pedig egy nap semmi nem akar megmaradni, az sem baj: állj meg, pihenj, és holnap kezdd újra, rövidebb adaggal.

A fejlődést érdemes rendszeresen megnézni, de nem vizsgaszigorral. Egy rövid önteszt, egy visszakérdezés, vagy egyszerűen az, hogy lefekvés előtt felidézed, mit tanultál aznap, pontosan megmutatja, hol tartasz. Ha valami nem jön elő, az nem kudarc, hanem jelzés: ezt kell holnap újra elővenni.

A motiváció hosszú távon a kis célokon múlik. Tűzz ki olyan lépéseket, amelyeket néhány nap alatt el lehet érni, és ha sikerült, jutalmazd meg magad valamivel, ami örömet okoz. A nagy cél távoli, a kicsi viszont holnap is kézzelfogható. És minden elért kis cél arra emlékeztet, hogy az út járható, a te tempódban is. Ne hasonlítsd magad másokhoz, csak a tegnapi önmagadhoz: ha ma egy szóval, egy összefüggéssel többet tudsz, mint tegnap, akkor a módszer működik.

A cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti a szakember tanácsát.