Memóriafejlesztés játékosan: amikor az emlékezet a játékasztalnál edz

Memória

Vasárnap délután, az asztalon képpel lefelé fordított kártyák. Egy gyerek felfordít egy almát, aztán egy hajót, és már nyúlna a következőért, amikor megáll: a hajó párja két sorral lejjebb volt, emlékszik rá. Ugyanaz a figyelem dolgozik benne, amelyre egy felnőttnek szüksége van, amikor egy tárgyalás nevekre, egy nyelvóra új szavakra, egy utazás útvonalakra épül. A különbség csak annyi, hogy a gyerek nem érzi munkának.

Ebben rejlik a játékos memóriafejlesztés titka. Amit szívesen csinálunk, ahhoz visszatérünk, és az emlékezet éppen a visszatérésből erősödik. Nem kell hozzá különleges eszköz, csak néhány egyszerű játék, és a hajlandóság, hogy komolyan vegyük őket.

A játék ráadásul olyasmit ad, amit a kötelező tanulás ritkán: jókedvet. Az emlékezet a feszültségben rosszabbul dolgozik, a nyugodt, kíváncsi figyelemben jobban. Aki egy memóriajáték fölött nevet, amikor rossz lapot fordít fel, az közben sokkal kevésbé görcsöl, mint aki egy szólista fölött ül, és attól tart, hogy nem fog menni. Ezért érdemes a játékot nem jutalomnak tekinteni a tanulás után, hanem a tanulás egyik formájának.

A klasszikus memóriajáték, amelyben párokat kell találni, a vizuális emlékezetet és a koncentrációt edzi. Kezdd kevés lappal, és ha már könnyen megy, tegyél hozzá újabbakat: minden új pár egy kicsit messzebbre tolja a határt. Ha nincs kéznél pakli, online is számtalan változatot találsz, különböző témákkal és nehézségi szintekkel.

A szókártya ennek a játéknak a nyelvtanuló rokona. Az egyik oldalára egy szó vagy kifejezés kerül, a másikra a jelentése. Keverd meg a paklit, húzz, és próbáld felidézni, mi áll a hátoldalon. A keverés fontos: így a szavak nem egy megszokott sorrend miatt jönnek elő, hanem azért, mert tényleg tudod őket.

A kettőt össze is lehet kötni. Készíts párkártyákat, ahol az egyik lapon egy idegen szó áll, a párján a magyar jelentése vagy egy rajz. Így a párkeresés közben nemcsak a lapok helyére, hanem a szavak jelentésére is emlékezned kell. Családi délutánon is működik: a gyerekek a képeket keresik, a felnőttek a szavakat, és a végén kiderül, ki figyelt jobban. Aki játszott már ilyet, tudja, hogy nem mindig a felnőttek nyernek.

Számos társasjáték dolgoztatja az emlékezetet és a stratégiai gondolkodást. A Scrabble szóalkotásra kényszerít, így a szókincset is folyamatosan mozgásban tartja, idegen nyelven játszva pedig különösen jó gyakorlat. A Simon says, vagy magyarosan a Simon mondja, színek és hangok sorozatára épít, és a rövid távú emlékezetet teszi próbára: mindig egy elemmel hosszabb sort kell visszaadni.

Ugyanezt az elvet papíron is alkalmazhatod. Írj fel egy számsort, nézd meg néhány másodpercig, takard le, és próbáld visszamondani. Ha megy, toldd meg egy számjeggyel. Tárgyakkal is működik: tegyél ki hét tárgyat az asztalra, nézd meg őket, fordulj el, és sorold fel őket sorrendben. Egy idő után észreveszed, hogy az elméd magától elkezd történeteket, képeket kapcsolni az elemekhez, és pontosan ez az, amit egy jó memóriatechnika is tanít.

„Amit szívesen csinálunk, ahhoz visszatérünk, és az emlékezet éppen a visszatérésből erősödik.”

A kreatív írás is az emlékezetet dolgoztatja, csak csendesebben. Írj rövid történeteket, amelyekbe beleszövöd az aznap tanult szavakat vagy új információkat. Ami egy történet része lett, az nem magányos adat többé, hanem egy jelenet szereplője, és a jeleneteket könnyebb felidézni, mint a listákat. A napló hasonlóan működik: az esti néhány sor végiggondoltatja veled a napot, és közben a gondolataidat is rendezi.

Végül ott vannak a kirakósok és a logikai játékok. A puzzle a vizuális emlékezetet és a problémamegoldást edzi, hiszen fejben kell tartanod, melyik darab hol kereshető. A sudoku a logikát és a munkamemóriát egyszerre veszi igénybe: több lehetőséget kell egyszerre észben tartani, mielőtt döntesz.

Ezek egyike sem csodaszer, és nem is kell annak lennie. A játék ereje abban rejlik, hogy rendszeressé válik, mert élvezed. Tíz perc memóriajáték egy fárasztó nap végén nem teher, hanem pihenés, és közben az emlékezeted ugyanúgy dolgozik, mint egy komoly tanulás közben. Válassz ki egyet, ami a kedvedre való, és térj vissza hozzá holnap is. Egy hét múlva vedd elő újra a számsort vagy a tárgyas játékot, és figyeld meg, mennyivel hosszabb sort tartasz már fejben, mint az első estén.