Memóriafejlesztő játékok nyárra: az emlékezet hosszú délutánjai

Memória

Egy augusztusi délután, amikor a levegő megáll a fák között, és senki nem siet sehová, különös dolog történik az emlékezettel. Nem kell teljesítenie. Nem vár rá határidő, nincs dolgozat, nincs értekezlet. Ilyenkor hajlandó játszani, és a játékban többet tanul, mint egy egész év sietős ismétlésében. A nyár ezért nem a pihenés ellenfele, hanem az emlékezet egyik legjobb szövetségese, ha néhány egyszerű játékot csempészel a hosszú napok közé.

A kincskeresés gyerekjátéknak tűnik, pedig a felnőtt fejnek is jót tesz. Rejts el néhány tárgyat a kertben vagy egy parkban, rajzolj hozzá térképet, vagy írj rejtélyes útmutatókat, amelyek egyik helyről a másikra vezetnek. Aki keres, annak fejben kell tartania a helyszíneket, a sorrendet és a jeleket, és közben apró problémákat is meg kell oldania. Aki rejt, az még többet dolgozik: neki kell emlékeznie arra, hová mit tett, és hogyan írta le.

A fényképezőgép is lehet memóriajáték. Egy séta során fényképezz le helyeket, növényeket, tárgyakat, aztán napokkal később nézd végig a képeket, és próbáld felidézni, hol készültek, mi volt a kép szélén kívül, milyen hang vagy illat tartozott hozzájuk. A vizuális emlékezet ilyenkor a részletekre tanul figyelni, és a megfigyelés maga is edzéssé válik.

Ha nyelvet tanulsz, a séta is átváltozhat szójátékká. Nevezd meg magadban idegen nyelven mindazt, amit látsz: a padot, a szökőkutat, a biciklit, a fagylaltos pultot. Ahol elakadsz, ott készíts egy fényképet, és este keresd ki a hiányzó szót. Másnap ugyanazon az útvonalon próbáld meg újra, és figyeld meg, hány szó jön már magától. A hely és a szó így összekapcsolódik, és a következő sétán a szökőkút maga emlékeztet arra, hogyan hívják.

„A nyár nem a pihenés ellenfele, hanem az emlékezet egyik legjobb szövetségese.”

A klasszikus memóriakártya, amelyben a lefordított lapok közül kell párokat találni, a rövid távú emlékezetet dolgoztatja meg. Játszhatod barátokkal, családdal, és a lapokat akár saját fényképekből is elkészítheted, így minden pár egy közös emléket is felidéz. Nyelvtanulóként egy idegen szót és a hozzá tartozó képet is párba állíthatod: a játék észrevétlenül szótanulássá válik.

A Simon mondja a hallás utáni emlékezetet és a figyelmet edzi. Egyvalaki utasításokat ad, a többiek pedig csak akkor hajtják végre őket, ha a mondat úgy kezdődik: „Simon mondja…”. A játék egyszerű, a figyelem mégis minden pillanatban résen van, mert a csapda mindig ott rejlik a következő mondatban. Ha idegen nyelven játsszátok, a szókincs is vele edződik.

Esténként jöhet egy csendesebb játék is: a nap visszapergetése. Mielőtt elalszol, idézd fel sorban, mi történt veled reggeltől estig, kivel beszéltél, mit ettél, milyen színű volt az ég délben. Eleinte hézagos lesz a sor, aztán egyre teljesebb. A gyakorlat semmibe nem kerül, és a nyári napok emlékei is tovább megmaradnak tőle.

A kézművesség is az emlékezet műhelye. Festés, rajzolás, agyagozás közben a formák, színek és arányok egymás után rögződnek, és a kéz is megtanulja, amit a szem látott. A zene hasonlóan hat: egy új dal megtanulása a hallási emlékezetet és a koncentrációt egyszerre veszi igénybe, egy hangszer elkezdése pedig hosszú, türelmes gyakorlást kíván, amelyhez a nyár éppen megfelelő keret.

A zene különösen jó társ a nyelvtanuláshoz. Egy idegen nyelvű dal refrénje néhány hallgatás után magától ragad meg, és vele együtt a szavak, a kiejtés, a mondatok dallama is. Válassz egy nyári slágert a tanult nyelven, írd le a szövegét, és énekeld vele, amíg fejből megy. Ősszel is dúdolni fogod.

Végül ott az olvasás. Egy nyári olvasási kihívás, amelyben több könyvet veszel sorra, akkor edzi igazán az emlékezetet, ha egy-egy könyv után leírod vagy elmeséled a cselekményt, a szereplőket, néhány jelenetet. A történetmesélés innen már csak egy lépés. Mesélj este a barátaidnak vagy a családodnak, és kérd meg őket is, hogy meséljenek neked. A szóbeli emlékezet és a képzelet ilyenkor együtt dolgozik, és a legjobb történetek évek múlva is visszajönnek.

Nem kell mindent kipróbálni egyetlen nyáron. Elég egy-két játék, amely kedvedre való, és amely visszatér a hetek során. Az emlékezet a rendszerességet szereti, és azt, ha közben jól érzed magad. A nyár mindkettőt megadja.